A Finn lappkutya fajta leírása
SZÁRMAZÁSI ORSZÁG: Finnország
FCI standard sorszáma: 189
AZ EREDETI, JELENLEG IS ÉRVÉNYBEN LÉVŐ FAJTASTANDARD KÖZZÉTÉTELE: 2016.09.30
F.C.I. OSZTÁLYBA SOROLÁS: 5. osztály
Spicc és ősi típus 3.4 Északi őrző-és terelőkutyák
Munkavizsgát nem igényel.
Rövid történelmi áttekintés
Évszázadokon keresztül rénszarvasok védelmére és őrzésére használták. A Finn Kennelclub 1945 óta az első fajtastandrad alapján lappföldi terelőkutyaként tartja számon. 1967-ben a fajta neve Lappkutyára változott. A hetvenes években a fajta típusa és megjelenése erősebbé vált, és a standard szabványon többször is változtattak. 1993-ban a fajta neve ismét Finn lappkutyára változott. Ez a típus rövid időn belül elterjedt és manapság főleg családi kutyaként tartják. A fajta Finnországban nagyon gyakori.
Általános megjelenés
Egy kicsit kisebb, mint egy közepes méretű kutya. Erős tesfelépítésű, testhossza meghaladja a magasságát.
Szőrzete hosszú és sűrű.
Fontosabb testméretek és arányok
A test mélysége a marmagasságának kb. a fele. A koponya valamivel hosszabb, mint széles.
Viselkedés, temperamentum
Éber, bátor, nyugodt, szívesen tanul, békés és megbízható.
Fej
AGYKOPONYA
Erős, meglehetősen széles
Agykoponya: Széles, enyhén domború. A homlok kissé ívelt. A homlokrúd kifejező.
Stop: kifejezett
ARCORRI RÉSZ
Orr: Fekete vagy barna (szőrzet színétől függően)
Fang: erős és széles, egyenes orrnyereg
Ajkak: Feszesek
Állkapocs / Fogazat: erős állkapocs, ollós harapás
Pofa: az ívek hangsúlyosak Szemek: ovális formájú, sötétbarna, szőrzet színének megfelelően, kifejezése enyhe és békés Fülek: közepes méretű, függőleges vagy félig álló, viszonylag széles. Háromszögletűek, rugalmasak, belső oldal is szőrzet borította. Megengedett, ha csak az egyik fül függőleges, a másik pedig félig álló.
NYAK
Közepesen hosszú, erős és vastag szőrrel borított
Test
MAR: széles és izmos
HÁT: erős és egyenes
ÁGYÉK: rövid és izmos
MELLKAS: mély, meglehetősen hosszú, nem nagyon erős mellkasa bordák enyhén íveltek
HAS: hasvonal enyhén felfelé ívelő Far: kissé lejt
FAROK:
Kissé magasan ülő , közepes hosszúságú, bőséges szőrzettel borított. A farok vége lehet J-alakú. Mozgásban a farok hátra ível, vagy oldalra.
Végtagok
ELÜLSŐ VÉGTAGOK:
Vállöv: kissé lejt Lábszár: egyenes
Felkar: ugyanolyan hosszú, mint a lapocka. A szög a lapocka és a felkar között meglehetősen nyitott
Mellső lábtő: kissé ferde
Elülső lábközép: rugalmas, közepes hosszúságú, kissé ferde
MANCS: Jól ívelt, inkább ovális, mint kerek, sűrűn szőrös. A tallpárna rugalmas, oldalát sűrű szőr fedi.
HÁTULSÓ VÉGTAGOK:
Erőteljes, erős csontozat, egyenes, hátulról nézve párhuzamos
Combok: közepesen hosszú, meglehetősen széles, jól feljett izomzat
Térd: párhuzmos, jól szögelt
Lábszár: viszonylag hosszú Boka: mérsékelten alacsony
MOZGÁS: Erőfeszítés nélkül. Könnyed, gyors, rugalmas.
SZŐRZET
BUNDA:
Dús, különösen a kan szőrzete. A fedő szőr hosszú, egyenes, durva tapintsú, az aljszőrzet sűrű és puha. A fejen és a lábakon rövidebb a szőrzet.
SZÍN:
Minden szín megengedett, az alapszínnek érvényesülni kell. Az alapszíntől eltérő szín a fejnél, nyaknál, mellkasnál, test aljánál, faroknál fordulhat elő
MÉRET
Marmagasság:
Kanok: 46 – 52 cm
Szukák: 41 – 47 cm
A típus fontosabb, mint a magasság
HIBÁK
* A szuka és a kan nem nemi jellegű;
* Könnyed fej;
* Stop nem eléggé hangsúlyos;
* Túlságosan szögletes végtagok, túl meredek hátulsó végtagok;
* Aljszőrzet hiánya;
* Az alapszín nem egyértelmű;
* Agresszív, vagy túlságosan ideges viselkedés;
* Előre vagy hátra harapás;
* Lógó fülek;
A viselkedésbeli rendellenességekkel rendelkező egyedek automatikusan kizárásra kerülnek.
N.B.: Kanoknál: a herezacskóban két egészséges, a lágyékcsatornából teljes mértékben leereszkedett here tapintható ki. Csakis kizárólag funkcionálisan és klinikailag egészséges, fajtajellegnek megfelelő kutya vonható tenyésztésbe.